A munkaadóknak fontos lenne igénybevenni az egyetemes tervezési tanácsadást

A Fogyatékosságbarát munkahely címet nyert Rehabjob állás- és információs portál képviselői is ellátogattak az ETIKK-be. A Rehabjob főleg a munkaadók szellemi akadálymentesítését próbálja elérni, hogy a HR-ek befogadóvá váljanak.  Emellett a munkahelyeken nagy szükség lenne az egyetemes tervezés tanácsadásra is, amelyet az ETIKK biztosít. A blogon megjelent rólunk a következő interjú.

“Azt szokták mondani, hogy ami a sérülteknek szükséges, azaz ép embereknek kényelmes.”

„Az Egyetemes Tervezés eszméje egy preventív gondolkodásmód, tervezési stratégia, amely már a tervezés folyamatának az elején figyelembe veszi a használók képességeinek különbözőségét.”

Az Egyetemes Tervezés nagyszerű eszméjéről már hallottunk, az viszont újdonság volt a számunkra, hogy a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete támogatásával olyan központot hoztak létre, amely nem csupán ennek az eszmének az elterjesztését, népszerűsítését tűzte ki célul, hanem annak megvalósulását a gyakorlatban is – a mindennapi élet lehető legtöbb területén.

A Központ tevékenységéről, az Egyetemes Tervezésről és annak fontosságáról beszélgettünk a Központ munkatársaival, Hortobágyi Éva építészmérnökkel, rehabilitációs szakmérnökkel és Papp-Faller Kristóffal.

– Hogyan tervez a szakember amikor „ egyetemesen tervez” ? Milyen szempontokat vesz figyelembe?

– Az egyetemes tervezés lényege, hogy figyelembe vegyék azt a szempontot is, hogy nem csupán teljesen ép és egészséges emberek használják a minket körbevevő épületeket, utcákat, parkokat, a lakásokat, irodákat, közintézményeket, járműveket, a legkülönbözőbb dolgokat, tárgyakat, információkat stb. Köztünk élnek azok a fogyatékos embertársaink, akik esetleg rosszul látnak, vagy hallanak, mozgásukban korlátozottak, vagy szellemileg károsodottak stb. Ők is intéznek ügyeket, tanulnak, dolgoznak, szórakoznak, utaznak, használni szeretnék a legkülönbözőbb – minket körbevevő tárgyakat, szolgáltatásokat. Az egyetemes tervezéssel, mint gondolkodásmóddal azt lehet elérni, hogy már a tervezés kezdetén figyelembe vegyék az említett szempontokat és úgy tervezzék meg az épületeket, járműveket, bútorokat, használati eszközöket, információs, eligazító táblákat és még sorolhatnám, hogy azt a lehető legtöbb ember, így a fogyatékossággal élők is használni tudják. A lényeg, hogy ne utólag kelljen – esetleg költséges – megoldásokat kitalálni. Az utólagos akadálymentesítés helyett az akadályok megelőzésére kell a hangsúlyt fektetni.

– Van számos olyan dolog, amit azért találtak ki, mert szüksége volt rá a valamilyen fogyatékkal élőnek, a későbbiekben aztán az egészséges emberek életének is hétköznapi részévé vált.

– Igen, azt szokták mondani, hogy ami a sérülteknek szükséges, az az ép embernek kényelmes. Ilyen például a távirányító, de a golyóstoll feltalálása is például amiatt történt, hogy a balkezesek is tudjanak tollal illetve tintával írni. Az egyetemes tervezés legnagyobb értéke az a gondolkodásmód, hogy minél szélesebb felhasználói rétegben gondolkodik. Gyerekek és öregek, átmenetileg megváltozott képességűek igényei is sokszor egybeesnek a fogyatékkal élők szükségleteivel.

– Az Egyetemes Tervezés Információs és Kutató Központ mivel foglalkozik?

– A Központ azért alakult, hogy az egyetemes tervezés eszméjét terjessze, népszerűsítse. A Lurdy-Házban kialakított központunkban minden olyan   dolgot igyekszünk felvonultatni, bemutatni, ami az egyetemes tervezés témakörébe illeszkedik. Magát a tervezési elméletet, a mindenki számára elérhető termékeket, iroda kialakításához, oktatásban szükséges technológiákat, innovatív fejlesztéseket mutatunk be. Szeretnénk egyetemek, cégek kutatásainál, fejlesztési projektjeiknél felhasználói tesztcsoportként is működni.

A tervező mérnököknek, HR-eseknek, munkaadóknak, egyetemek hallgatóinak szolgáltatunk információkat a fogyatékos emberek tapasztalatairól, hiszen az akadálymentesítések végső felhasználói ők maguk.

– Van egy teljesen akadálymentes 70 fős konferenciatermük is, amit bérbe is adnak. Ez a konferenciaterem példa arra is, hogyan lehet egy oktatóhelyiséget, irodát akadálymentesíteni.

– Nem csak maga a konferenciatermünk akadálymentes, hanem annak megközelítése a Lurdy Házban is. A mozgássérültek számára a parkolás is akadálymentesített, a kerekesszékkel való közlekedés és a teremben való helyfoglalás is. Vakok és gyengénlátók számára vezetősávokat alakítottunk ki, az ajtókat, kapcsolókat, közlekedési útvonalakat akadálymentesítettük. A siketek és nagyothallók számára az információs pultnál és a konferenciateremben is indukciós hurok lett beszerelve, ennek meglétét piktogrammal jelöltük, hogy a hallássérült személy át tudja állítani a hallókészülékét az induktív jelek fogadására a megfelelő helyen. Az értelmi fogyatékossággal élők számára színkódokkal és táblákon levő piktogramokkal könnyítjük meg az épületben való tájékozódást. Az autistákat piktogramok segítik.

– Mekkora az esély arra vonatkozóan, hogy az egyetemes tervezés eszméje hazánkban megvalósuljon?

– A Központunk célja éppen az, hogy a szemléletváltozáshoz hozzájáruljunk, mert e nélkül nem lehet előbbre lépni. Célunk, hogy a döntéshozók figyelmét felhívjuk erre és akár törvénybe is foglalják az egyetemes tervezés igényét és a közbeszerzéseknél figyelembe vegyék ezt.