A nagyothalló és siket városlakóknak egyaránt fontos az írott szöveg
Külföldieknek is jó az írás
A nagyothalló és siket városlakóknak egyaránt fontos az írott szöveg, a minél több információs tábla elhelyezése és a vizuális információk. Fontos számukra továbbá, hogy a városi terek átláthatóak legyenek, a megfelelő megvilágítás nem csak a biztonság, hanem a megfelelő kommunikációhoz is nélkülözhetetlen.
Budapesten a járdák sok helyen nagyon keskenyek, amelyet a parkoló autók tovább szűkítenek, így a hallássérült személy nem tud a kísérője mellett menni és beszélgetni, mert sem szájról olvasni nem tud a nagy forgalmi zajban, sem jelnyelven kommunikálni nem tud. Mivel egymásra figyelnek, volt már példa arra, hogy siket személyt gázolt el a villamos.
Mivel a siket személyek nem hallják a hátuk mögül érkező – akár – halkan közlekedő járműveket, fontos a gyalogosforgalom és a jármű közlekedési sávjának erőteljes elválasztása a megállókban is, ez lehet a látássérült, esetleg teljesen vak személy számára segítséget adó taktilis gombos burkolat is vagy végigmenő korlát.
Az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontban (ETIKK) diákok interjúkat készítettek az ETIKK fogyatékossággal élő munkatársakból álló tesztcsoportjával és önkéntesekkel a közösségi közlekedés területén kívánatos olyan fejlesztésekről, amelyek segítségével fogyatékossággal élő személyek is biztonsággal közlekedhetnének.
A felmérés alapján többen fontosnak tartják a közösségi közlekedésben a járatokról szóló információk, útvonalak nyilakkal történő jelzését, térképek és piktogramok elhelyezését főleg a forgalmasabb csomópontokban. A piktogramok a külföldieknek is segítséget nyújtanak, akik nem ismerik a nyelvünket. A felmérés során megfogalmazódott annak igénye, hogy a megállóhelyek jelzései, a járatszámok messziről jól láthatóak legyenek. A látássérült személyek orientációját segítő vezető sávok bárkinek másnak is segítséget nyújthatnak azzal, ha pl. különböző színű vezetősávok vezetnek a járatokhoz: sárga a villamoshoz, piros a trolibuszhoz, kék a buszhoz.
A tömegközlekedésben fontos az élő idejű információ szöveges megjelenítése, hogy a hallássérültek is időben értesüljenek a rendkívüli intézkedésekről, menetrendről, pl. arról, hogy a járat nem megy tovább, pótlóbusz megy, stb.
Nagyon jó, hogy a 4-es metrón is megjelentek a megállók nevei a kocsikon belül is, egy kocsiban több helyen is, jól látható módon. Fontos, hogy karbantartsák, és mindig aktualizálják a járműveken látható szöveges képernyőn megjelenő megállók neveit, mert esős időben, sötétedés után rossz láthatósági viszonyok között nehéz tájékozódni, hol tart éppen a busz.
A városnézéshez javasolt letölthető feliratozott jelnyelvi videókat készíteni, ez QR kóddal bárhonnan le is tölthető okostelefonnal, illetve az idegenvezető túrákhoz hordozható indukciós hurkos rendszert érdemes használni az idegenvezetőknek. A köztereken levő telefonfülkékben a hallássérült személyek számára kívánatos, hogy írásbeli üzenet küldése is lehetséges legyen.
Számos esetben megtörtént már a városi középületekben, kulturális intézményekben az infokommunikációs akadálymentesítés, és így sok helyen van már indukciós hurok a nagyothallóknak, ez azonban csak akkor szolgálja az érintettek igényeit, ha azok valóban üzemelnek. Ez nagyon sok esetben nem így történik, az indukciós hurkok nem vagy nem megfelelően üzemelnek, amely viszonyt az intézményfenntartók felelőssége.
A fentiek megmutatják, hogy ha valóban egyenrangúnak tekintjük fogyatékossággal élő társainkat, akkor számukra is megteremtjük az igényeiknek megfelelő feltételeket. Az is látható, hogy ezek az akadálymentesítések mások érdekeit nem sértik, sőt vannak helyzetek, amikor mások számára is kényelmesebbé teszik a környezet használatát.
Hortobágyi Éva
ETIKK szakmai vezető
Edukid – halld a világ hangjait bemutatkozó kisfilm