Gyakorlati egyetemi óra az ETIKK-ben
Április 22-én egy egész délutánt töltöttek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Ergonómiai és Pszichológia Tanszékének Termékmenedzsment modul hallgatói a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete (MBE) által létrehozott Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontban (ETIKK).
A képzés Ergonómia c. tantárgyának gyakorlati óráját tartottuk az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontban, felhasználva az irodában használt tárgyakat, eszközöket. A feladat a termékek ergonómiai értékelése volt, amelynek során a hallgatók a termékek használhatósági elemzését végezték el a biztonság, a hatékonyság és a kényelem ergonómiai tervezési elveinek figyelembe vételével és a termékek potenciális felhasználóinak bevonásával. Az ergonómiai hibák, hiányosságok azonosítása után a hallgatók megfogalmazták javaslataikat a feltárt hibák javítására és a termékek fejlesztésére vonatkozóan, amelynek során különös figyelmet fordítottak az egyetemes tervezés, vagy másképpen Design for All szemlélet alkalmazására – mondta Jókai Erika, a BME tanársegédje.
A gyakorlat során a hallgatók 6 terméket elemeztek, a felhasználói értékelést 10-10 potenciális felhasználó véleménye alapján készítették el. A gyakorlat célja a termékek ergonómiai értékelésére használt módszer elsajátítása volt, amely alkalmas arra, hogy már kis létszámú felhasználó véleményének megismerésével fényt deríthessenek a termékek alapvető ergonómiai hiányosságaira – tette hozzá Jókai Erika.
A gyakorlat során a hallgatókat az MBE-ETIKK munkatársai segítették, akik véleményeikkel, tapasztalataikkal közreműködte a problémák azonosításában és a javaslatok megfogalmazásában.
Nagyon fontos, hogy terezők, mérnökök, gyártók és forgalmazók figyelembe vegyék a fogyatékossággal élő személyek igényeit is környezetünk, a szolgáltatások, a termékek és az információk kialakításakor, mert akkor lesznek önállóan és kényelmesen használhatóak az idősödő társadalom tagjainak is, az ideiglenesen akadályozottá vált, pl. begipszelt kezű embernek, kismamáknak és gyerekeknek is. Ez hosszú távon a foglalkoztatás, az oktatás és az önálló életvitel minőségi javulását hozza a fogyatékossággal élők társadalmi rétegeknél is. A kívánt beavatkozások néha apróságok pl. egy-egy kapcsoló megfelelő magasságba való helyezése, vagy gyártási folyamat kisebb mértékű módosítása. Sajnos ma még ott tartunk, hogy az „átlag felhasználói” körön kívül eső felhasználók körének szükségleteit, így a fogyatékos emberekét senkinek nem jut eszébe megvizsgálni. A BME és az ETIKK együttműködésével a tervező hallgatók kapcsolatba kerülnek a tesztcsoporttal, a fogyatékos személyekkel meglévő képességeivel való tapasztalat beépül a szakmájuk alapjaiba és már természetesnek fogják tartani, hogy szélesebb felhasználói spektrumra kell tervezni – mondta az esemény után Hortobágyi Éva, az ETIKK szakmai vezetője.
A fiatalok nyitottak és jó ötleteik vannak. Ezek az ötletek a fogyatékossággal élő munkatársakat is segítik abban, hogy kívülről lássák a saját és a hasonló fogyatékossággal élő csoportjuk problémáját és tudjanak mindenki számára megfelelő megoldásokat javasolni, akár általánosan megfogalmazva, akár egyénre szabhatóan, pl. kisebb átalakításokkal kiegészítve.
El kell érni, hogy az ergonómiai értékelések, kérdőívek, felmérések során a fogyatékossággal élő emberek igényei súlyozott pontokat kapjanak, mert kisebb a létszámuk és kevésbé tűnik fontosnak az ő igényük a sima pontozás alapján kevés résztvevő esetén, mint amennyi hasznot hoz egy ergonómiailag megfelelően kialakított termék a társadalomnak azzal, hogy figyelembe veszik ezeket. Az így létrehozott termékek ugyanis a fogyatékos ember igényeit kielégítik, a többségi társadalom tagjai életét pedig kényelmesebbé teszik. A gyártási költség nem nő meg annyival, hiszen az ezzel járó esetleges többlet költségeket nagyobb számú vásárlón kell elosztani
Minden tantárgyba be kell építeni az egyetemes tervezés alapjait és a hallgatóknak a gyakorlatban megélhető tapasztalatokat, élményeket kell szerezniük. El kell jutni oda, hogy az egyetemes tervezés szemlélete a kötelező tanagyag része legyen, és ne csak választható tantárgy keretében tanulhassanak arról azok, akik amúgy is érzékenyebben fordulnak a téma felé- emelte ki Hortobágyi Éva
Ezen túlmenően a mindenki számára történő tervezés szempontjait és gyakorlati tapasztalatait a felnőtt továbbképzésbe is be kell építeni kötelező jelleggel.
Bízunk benne, hogy ezek a hallgatók az oktatásból kikerülve teret adnak az itt megszerzett új tudásnak és nem hagyják magukat meggyőzni idősebb és „tapasztaltabb kollégák”által, hogy ez a mindenki számára tervezés szempontjai feleslegesek és költségesek.
A nézőpontváltás érdekében fontos a fenti tervezési szemlélet állami által történő támogatása és az egyetemes tervezés kötelező alkalmazásának jogszabályba foglalása.
Célunk minél több tervező hallgató elérése és az ilyen sikeres óralátogatások folytatása – zárta gondolatait Hortobágyi Éva.
